Információ a betegségről - tényszámok

A hasnyálmirigy-daganat (lat. carcinoma pancreatis) nehezen kezelhető, ma is az egyik legveszélyesebb tumor, a daganat korai stádiumú felismerése valamint operálhatósága esetén van esély a túlélésre. A legtöbb esetben a diagnózis felállításakor a betegség már előrehaladott állapotban van (70–80%-ban áttétes), és mindössze a páciensek 15–20%-a alkalmas sebészi beavatkozásra. Bár az elmúlt években születtek biztató kutatási eredmények, a betegség korai stádiumú felismerésére sajnos jelenleg sem áll még hatékony és széles körben alkalmazott szűrőmódszer az orvostudomány rendelkezésére.
Minden más rákos megbetegedés esetén, nagyobb az esély a gyógyulásra, a betegek 70-90%-ának sikerül több évet túlélnie. A tüdőrák is már immunterápiával eredményesen kezelhető. A hasnyálmirigyrák esetén az 5 éves túlélés esélye továbbra is alacsony 3–5%. Diagnosztizálása után a betegek jelentős hányada egy éven belül elhalálozik ennél a ráktípusnál, miközben csupán max. 1%  marad életben tíz évvel a betegség kimutatása után.

A hasnyálmirigyrák kezdetben nem mutat tüneteket (egyes szakirodalmak „néma gyilkosnak” is nevezik) és a későbbi tünetek az esetek többségében nem specifikusak, így a daganattípus kései felfedezése és diagnosztizálásakor a legtöbb esetben már visszafordíthatatlan az elváltozás. Több ráktípus esetén a daganat genomja tekintetében csak kevés, néhány mutáció mutatható ki, ez a hasnyálmirigyrák esetén min. kb. 200. Az egyedüli eredményes kezelési mód az operáció. A betegek 80%-a diagnózis megállapítását követen azonban már nem operábilis, mert a betegség már olyan előrehaladott állapotban van, illetve áttétek is keletkeztek, hogy a kezelés, gyógyítás az élet meghosszabbítására és a fájdalomcsillapításra szűkül le. [1]

A fejlett országokban 2018-ban a 7. vezető rák halálozási okként jelölték meg, világviszonylatban (2018-ban) 458,918 új esetet regisztráltak, melyből 432,242 vezetett halálhoz. [2] Az Egyesült Államokban 2020-ban végzett vizsgálatok, becslések alapján 56,600 főt diagnosztizáltak eddig hasnyálmirigyrákkal, melyből kb. 47.050 eseteredményezett már halált. [3] Európában a hasnyálmirigyrákban elhunytak száma 1990 és 2016 között 5%-kal növekedett, évente több mint 95.000 beteg halálát okozza, az átlagos túlélési idő 4,6 hónap a diagnózist követően. [4] A vonatkozó európai statisztikai adatok szerint 2018-ban a tüdő, vastagbél, mellrákot követően a 4. helyen a hasnyálmirigyrák állt 128.000 fő elhunyttal. [5]

Magyarországon a daganatos megbetegedések tekintetében a 4. helyen áll (2018-as KSH statisztikai adatok szerint).

Megállapítható, hogy a hasnyálmirigyrák kialakulásában szerepet játszó releváns tényezők megítélése tekintetében – a kutatások aktuális állása, illetve a vizsgált betegcsoport alapján – eltérő orvosi álláspontokat fogalmaz meg a szakirodalom. Vannak, akik az alkohol és nem megfelelő étkezést valamint évekig fennálló krónikus hasnyálmirigy gyulladást határozzák meg, mint fő rizikótényezőt, míg egyes előrehaladott kutatások szerint meghatározó tényező a dohányzás, és a családi korelőzmény (örökletesség). A nem megfelelő étkezés, illetve az alkohol a rák kialakulásában nem játszik meghatározó szerepet. [1]

Tekintettel a fentiekre, nagyon fontos (1) a hasnyálmirigy megbetegedések esetén az esetleges hasnyálmirigyrák kialakulásának megelőzésére a korai szűrés és az érintett betegek rendszeres rövid időközönkénti (képalkotó diagnosztikai és laboratóriumi) kontrollja, (2) a hozzátartozók genetikai vizsgálata, valamint (3) a betegség mielőbbi korai felismerhetősége céljából a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kutatások hosszútávú finanszírozása biztosított legyen.

Magyarországon 2011-ben létrehozták Szegeden a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoportot (HPSG) azzal a céllal, hogy javítsa a hasnyálmirigy betegségek kezelésének minőségét, valamint támogassa a pankreatológia területén végzett kutatásokat.A Munkacsoport kezdeményezte egy betegregiszter létrehozását,amelybe az akut, krónikus vagy autoimmun hasnyálmirigy-gyulladással, valamint hasnyálmirigyrákkal jelentkező páciensek prospektív módon, kortól függetlenül kerülnek regisztrálásra, bevonásra. [6]

A pancreas betegségek gyógyítását illetően a HPSG által kialakított kezelési protokollnak köszönhetően teljes konszenzus mutatkozik, így 2017-ben felmerült az igény egy a pácienseket is összefogó, támogató szervezet létrehozására, ahol a hasnyálmirigy betegek hozzájuthatnak a betegségükkel kapcsolatos minden szükséges információhoz érdekeik széleskörű képviselete mellett.[7]

Miután a hasnyálmirigyrákos betegek kezelése esetén az „idő” esszenciálisan meghatározó tényező a betegség előrehaladott állapota miatt, jelen kezdeményezés célul tűzte ki, hogy az érintett kórházak, illetve specialisták bevonásával a hasnyálmirigyrákos betegek hozzátartozói mielőbb a szükséges információkhoz és megfelelő szakemberekhez tudjanak eljutni, hogy segíteni tudják szeretett családtagjukat, betegüket.

[1] „Die jüngsten Erkenntnisse über die unheilvolle Erkrankung” (Expertentalk am Donnerstag, 19. November 2019, dem Weltpankreaskrebstag, Prof. Markus W. Büchler, Ärztlicher Direktor der Chirurgischen Universitätsklinik Heidelberg, Deutschland)

[2] Epidemiology of Pancreatic Cancer: Global Trends,Etiology and RiskFactors (PrashanthRawlaa, d, Tagore Sunkarab, VinayaGaduputic,World J Oncol. 2019;10(1):10-27, Introduction)

[3] New Developments in the Treatment of Pancreatic Cancer (Highlights from the 44th ASCO Annual Virtual Meeting, May 29-31, 2020, Muhammad WasifSaif)

[4] Pancreatic cancer deathrates rising across Europe (report reveals, November 15, 2019)

[5] https://ec.europa.eu/jrc/en/publication (Cancer incidence and mortality patterns in Europe: Estimatesfor 40 countries and 25 major cancers in 2018)

[6] https://tm-centre.org/hu/munkacsoportok/magyar-hasnyalmirigy-munkacsoport)

[7] https://tm-centre.org/hu/betegklub/hasnyalmirigy-betegklub